Shih - tzu, mint félisten avagy a kutyák kutyája, mint ahogy nagyon sok tenyésztő hívja ezt a páratlan kis ebet.
A Shih-tzu kínai nyelven oroszlánkutyát jelent.

Tibetben van ősi otthona e pompázatos megjelenésű apró termetű kutyának. A Himalája tetején  zord időjárási viszonyok uralkodnak. Nem lehetett könnyű az élete! A korai tibeti feljegyzések már megemlítik a kicsi termetű házkutyát, melynek épp oly vastag bundája volt, mint az itt élő nagy termetű tibeti masztiffnak, de füle még érzékenyebb, így az ő feladata, hogy veszély esetén riassza a nagy őrző-védőket.

Tibetben a lámaizmus és a buddhizmus megjelenése előtt is különös tisztelettel övezett állat volt az oroszlán. A buddhizmus csak megerősítette ezt a tiszteletet. A legenda szerint a megismerés istene /Buddha Manjusri/ bejárta a négy kontinenst, s útján nem kísérte más, csak egy apró termetű kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszlánná változott, hogy hátán utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsodálhatjuk a szellemoroszlánok képmásait

1653-ban a dalai láma látogatást tesz a kínai császárnál, hódolata jeléül egy oroszlánkutyát vitt ajándékba az uralkodónak, a Nap fiának.

Az idők folyamán gondos tenyésztési munkával pekingi palotakutyákkal keresztezték.

A Kínai palotában eunuchok versengtek azon, ki tudja a legszebb, legjobb állatot kitenyészteni. A magánházakhoz csak olyan ölebek kerülhettek, amelyek nem feleltek meg az eunuchok által felállított szigorú mércének.

A császár nagyon megszerette ezeket az intelligens, életvidám játékos, kedves, bohókás szeretetre vágyó, ugyanakkor merész, és bátor kutyákat. Ők az uralkodó állandó kíséretéhez tartoztak.

1908-ban Cu-Si /a császár özvegye/ halála után a kutyák helyzete gyökeresen megváltozott Kínában.

Az új császár nem szerette őket, ezért a palota kutyáiból sokat eladtak, illetve elajándékoztak.

Az első világháború, a japán megszállás pusztítása, majd a kommunista forradalom eszméinek hatására, úgyszólván teljesen felszámolódtak a kínai a tenyészetek. /Napjainkban próbálják újra az őshonos állományt visszaállítani./

Az európaiak számára komoly nehézségekbe ütközött az országból shih-tzut hozni.

1930-ban  egy kutyabarátnak sikerült három kutyát Angliába vinni. 1933-ban mutatkozott be  először kiállításon a shih-tzu. Ahol érdekes, eredeti megjelenése, hosszú, pazar szőrzete eleve "zöld utat" biztosított számára a különleges kutyákat kedvelők szívéhez. Ezt a dédelgetett kedvencet egyre többen kezdték el tenyészteni. és hamarosan rendkívül népszerű lett, a merész, bátor, rendkívül tetszetős, különleges megjelenésű minikutya.

Hamarosan megalakultak a Shih-tzu Klubok, és ennek a fajtának is lettek fanatikusai, akik a kutyák kutyájának tartották ebecskéjüket.

A pekingi Kennel Club szinte költőien írja le a shih-tzu küllemét:

Az oroszlánkutyáknak oroszlánfeje, medvetörzse, tevepatája /mancsa/, tollseprűfarka, pálmalevélfüle, rizsfoga, gyöngyházrózsaszín nyelve van. Mozgása mint az aranyhalé..."

1960-ban érkezett Németországba az első shih-tzu szuka. Ekkor a kiállításokon még gyakran a kutya tulajdonosának kellett a bírónak kezébe adni a standardleírást, hogy az értékelése megtörténhessen.