Shih - tzu, mint f�listen avagy a kuty�k kuty�ja, mint ahogy nagyon sok teny�szt� h�vja ezt a p�ratlan kis ebet.
A Shih-tzu k�nai nyelven oroszl�nkuty�t jelent.

Tibetben van �si otthona e pomp�zatos megjelen�s� apr� termet� kuty�nak. A Himal�ja tetej�n  zord id�j�r�si viszonyok uralkodnak. Nem lehetett k�nny� az �lete! A korai tibeti feljegyz�sek m�r megeml�tik a kicsi termet� h�zkuty�t, melynek �pp oly vastag bund�ja volt, mint az itt �l� nagy termet� tibeti masztiffnak, de f�le m�g �rz�kenyebb, �gy az � feladata, hogy vesz�ly eset�n riassza a nagy �rz�-v�d�ket.

Tibetben a l�maizmus �s a buddhizmus megjelen�se el�tt is k�l�n�s tisztelettel �vezett �llat volt az oroszl�n. A buddhizmus csak meger�s�tette ezt a tiszteletet. A legenda szerint a megismer�s istene /Buddha Manjusri/ bej�rta a n�gy kontinenst, s �tj�n nem k�s�rte m�s, csak egy apr� termet� kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszl�nn� v�ltozott, hogy h�t�n utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsod�lhatjuk a szellemoroszl�nok k�pm�sait

1653-ban a dalai l�ma l�togat�st tesz a k�nai cs�sz�rn�l, h�dolata jel��l egy oroszl�nkuty�t vitt aj�nd�kba az uralkod�nak, a Nap fi�nak.

Az id�k folyam�n gondos teny�szt�si munk�val pekingi palotakuty�kkal keresztezt�k.

A K�nai palot�ban eunuchok versengtek azon, ki tudja a legszebb, legjobb �llatot kiteny�szteni. A mag�nh�zakhoz csak olyan �lebek ker�lhettek, amelyek nem feleltek meg az eunuchok �ltal fel�ll�tott szigor� m�rc�nek.

A cs�sz�r nagyon megszerette ezeket az intelligens, �letvid�m j�t�kos, kedves, boh�k�s szeretetre v�gy�, ugyanakkor mer�sz, �s b�tor kuty�kat. �k az uralkod� �lland� k�s�ret�hez tartoztak.

1908-ban Cu-Si /a cs�sz�r �zvegye/ hal�la ut�n a kuty�k helyzete gy�keresen megv�ltozott K�n�ban.

Az �j cs�sz�r nem szerette �ket, ez�rt a palota kuty�ib�l sokat eladtak, illetve elaj�nd�koztak.

Az els� vil�gh�bor�, a jap�n megsz�ll�s puszt�t�sa, majd a kommunista forradalom eszm�inek hat�s�ra, �gysz�lv�n teljesen felsz�mol�dtak a k�nai a teny�szetek. /Napjainkban pr�b�lj�k �jra az �shonos �llom�nyt vissza�ll�tani./

Az eur�paiak sz�m�ra komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt az orsz�gb�l shih-tzut hozni.

1930-ban  egy kutyabar�tnak siker�lt h�rom kuty�t Angli�ba vinni. 1933-ban mutatkozott be  el�sz�r ki�ll�t�son a shih-tzu. Ahol �rdekes, eredeti megjelen�se, hossz�, pazar sz�rzete eleve "z�ld utat" biztos�tott sz�m�ra a k�l�nleges kuty�kat kedvel�k sz�v�hez. Ezt a d�delgetett kedvencet egyre t�bben kezdt�k el teny�szteni. �s hamarosan rendk�v�l n�pszer� lett, a mer�sz, b�tor, rendk�v�l tetszet�s, k�l�nleges megjelen�s� minikutya.

Hamarosan megalakultak a Shih-tzu Klubok, �s ennek a fajt�nak is lettek fanatikusai, akik a kuty�k kuty�j�nak tartott�k ebecsk�j�ket.

A pekingi Kennel Club szinte k�lt�ien �rja le a shih-tzu k�llem�t:

Az oroszl�nkuty�knak oroszl�nfeje, medvet�rzse, tevepat�ja /mancsa/, tollsepr�farka, p�lmalev�lf�le, rizsfoga, gy�ngyh�zr�zsasz�n nyelve van. Mozg�sa mint az aranyhal�..."

1960-ban �rkezett N�metorsz�gba az els� shih-tzu szuka. Ekkor a ki�ll�t�sokon m�g gyakran a kutya tulajdonos�nak kellett a b�r�nak kez�be adni a standardle�r�st, hogy az �rt�kel�se megt�rt�nhessen.